Felsőoktatás egy kis svéd mentalitással: A Stockholm School of Economics mesterképzéséről

Stockholmi tanulmányaimat 2012 augusztusában kezdtem a Handelshögskolan (HHS) avagy Stockholm School of Economics (SSE) Business and Management angol nyelvű mester szakán. A felvételi eljárás kisebb-nagyobb zökkenőkkel, de rendben zajlott és ahogyan az a legtöbb svédországi egyetemnél zajlik ezt is a www.universityadmission.se-n kellett lebonyolítani. Maga a külföldön történő tanulás számomra már nem jelentett nagyobb kihívást, mivel a gimnázium befejezése után az egyetemi alapképzésemet is külföldön kezdtem meg. Mindenesetre a Svédországba költözés egy más típusú környezetet és kultúrát jelentett, ami természetesen a képzésen is érezhető volt és ezt nekem is szokni kellett.

A tanévet egy bevezető hét nyitotta, ahol különböző programok keretein belül megismerhettük az iskolát, a különböző iskolai szervezeteket és természetesen a leendő évfolyamtársainkat. Otthoni ismerőseim élménybeszámolóira támaszkodva, ugyanakkor megjegyezném, hogy ez az ismerkedési hét kicsit “szolidabb”, mint az otthoni gólyatáborok. 🙂 Az én szakomon az osztály fele svéd, míg a másik fele javarészt német volt, egy franciával, egy szerbbel és egy litvánnal tarkítva. Jómagam egyedüli magyarként voltam a 60 fős szakon.

Stockholm School of Economics

A kezdeti kellemes egy hét után viszont hamar bedobtak minket a mély vízbe. A svédek rengeteg figyelmet fordítanak a csapatmunkára, és azt is tudni kell, hogy rendkívül konszenzus vezérelt társadalom. Ez természetesen a képzésben is jelentős szerepet kapott. Az első év alatt végig a különböző tantárgyakba beépítve számos projektmunkát kellett lebonyolítani cégekkel, melyre különböző csapatokba osztottak minket. Azontúl, hogy ezek a projekt munkák kiváló alkalmat nyújtottak az órákon tanult elméleti ismeretek gyakorlatban történő alkalmazására, a csoportdinamika és önismeret is jelentős hangsúlyt kapott. Számos alkalommal kellett csoportreflekciót tartanunk, és a program keretén belül, de a tantárgyaktól függetlenül, kötelező volt egy kifejezetten ezzel a témakörrel foglalkozó könyv elolvasása is. Az ismeretek alkalmazását folyamatosan számon is kérte a programigazgató.

A képzés összességében megfelelő hangsúlyt helyezett mind az elméleti és mind a gyakorlati ismeretek elsajátítására. Ugyanakkor az első év kifejezetten megterhelő volt. Az órákon való részvétel kötelező volt, melyet jelenléti ívvel tartottak számon és általánossá vált a középiskolaszerű óráról órára váló készülés. Általában az adott órára mindig fel volt adva egy könyv fejezet és 1-2 szakanyag is, melyet akár kérdezéssel számon is kért a tanár időről időre. Mindezek mellett, a legtöbb tantárgynál mérték az órai aktivitást, ami a végső jegybe is beleszámított. A tantárgyakhoz ezen kívül tartozott általában 3-4 egyéni beadandó munka és ezekkel párhuzamosan futott minimum két csoportos projektmunka is.

Master in Business and Management, SSE

Az órák általában másfél órás, két és fél órás valamint szeminárium (értsd reggel 8-tól délután 17/18-ig) szerinti felosztásban voltak. A tanév maga pedig féléves osztás helyett negyedéves osztásra tagolódott. Egy negyedéven belül két tantárgyunk volt mindig. Természetesen ez azt is jelenti, hogy a vizsgák is negyedévenként voltak. A vizsgák ugyanakkor kifejezetten érdekesek és személyes véleményem szerint a magyar logikától merően eltérőek (és kérlek vegyétek figyelembe, hogy én itt a gimnáziumi számonkérésekre tudok csak támaszkodni mint magyar élmény). A vizsgák általánosságban rendkívül hosszúak, akár 3-4 órásak is, és nyitott kérdéseket alkalmaznak, vagyis általában 4-5 egyoldalas kifejtést kellett adni a kérdésekre, habár konkrét terjedelmet nagyon ritkán szabtak meg. És itt emelnék ki egy lényeges különbséget a magyar mentalitáshoz képest. A kérdések megválaszolása nem feltétlenül olyan szűkre szabott, mint ahogyan azt mi értelmeznénk. Nyugodtan beleszőhető a kérdéshez nem közvetlenül tartozó információ is, ezért pontot nem vonnak le. Sőt, a tanár nem úgy fogja megítélni, hogy azért írtál másról is mert az ő kérdésére nem tudtad a választ, hanem mert próbálod megmutatni, hogy te ezt is tudod. Természetesen, bizonyos keretek között kell maradni, de ebből a szempontból szerintem lényeges különbségek vannak. Az osztályzás A-F skálán történik (A a legjobb, F bukás), egymáshoz viszonyított és egy megszabott disztribúciót követ. Ez azt jelenti, hogy történjen bármi is egy adott százaléknál több A és B sosem lesz, valamint kötelező C-t is adni. (A rendszer mivoltjáról nem kívánok értekezni, a diákok többsége rengeteget kritizálja. Igazából nem katasztrófa, de tény hogy rendkívül szigorú. A gyakorlatban ez azt jelenti általában, hogy kb. 10 A és 30 B kerül kiosztásra tantárgyanként. Tudtommal ez a rendszer az iskola sajátja, tehát más egyetemek nem feltétlenül követik ezt a szisztémát.)

A második év már teljesen más szerkezetet követett. Itt a diák maga dönti el melyik félévben kívánja a szakdolgozatot írni és melyik évben csinálja meg a választott tantárgyakat. A választott tantárgyaknál céges projektmunkákra itt már nem kerül sor, ehelyett az egyéni beadandók mellé, csoportosak is társulnak. Összességében ez egy minimális enyhülést jelent az előző évhez képest. A másik félév a szakdolgozatról szól, amit az otthoniaktól nagyon eltérően itt nem egyedül hanem párban írnak (igen, a konszenzus és csoportmunka még itt is hangsúlyt kap :-)). Én személy szerint ajánlom, hogy a partnert már az első év alatt válasszátok ki és a témát is kezdjétek kijelölni, hogy mire az utolsó félév elindul erre már idő ne menjen el. A szakdolgozatnál rendkívül nehéz jó jegyet kapni, amiért a félév elején el kell kezdeni az effektív munkavégzést, különben nem lesz elég idő.

Az iskolai szervezeteket illetően (diákkörök, bizottságok, elnökségek és a diákszakszervezet) sajnos a külföldi tanulók általános tapasztalata az volt, hogy ezek nagyon svéd centrikusak. Amennyiben nem beszélsz svédül lényegében esélyed sem volt bekerülni ezekbe. Ezt az elmúlt két évben mi gyakran szóvá tettük, és a diákszakszervezet a jövő tanévtől jelentős változásokat ígért, így remélhetőleg a jövőben már könnyebb lesz bekerülni jelentősebb svéd tudás nélkül is.

Végezetül pár szó a svéd nyelvtanulással kapcsolatban. Amennyiben tetszik az ország és a kultúra, és úgy döntesz maradni szeretnél mindenképp ajánlatos svédül tanulni. Az első évben már felvehető az iskola saját nyelvtanfolyama, ami összesen három modulból áll. Kezdetnek ajánlom az első modul felvételét, ami jó alapokat ad és abban is segít, hogy az ember eldöntse mennyire tetszik neki a nyelv és mennyire találja nehéznek azt. A második modul felvételét viszont már nem ajánlom, helyette érdemesebb az állami képzés (SFI) esti óráira beregisztrálni (a képzés államilag támogatott, tehát ingyenes).

Baghy Zoltán Dénes