Továbbtanulás Svédországban FAQ

Szeretnél Svédországban továbbtanulni, de nem tudod hogyan fogj hozzá? Esetleg már vannak ötleteid, de elakadtál a jelentkezéssel? Többet szeretnél tudni a svédországi élet költségeiről? Íme egy kis útmutató, ahol választ kaphatsz a leggyakoribb kérdésekre. 

1. Svédországban továbbtanulni – mit is jelent ez?

Külföldön továbbtanulni és élni nagy kaland – és nem is kell messzire menni érte, ha Svédországba készülsz. Lássuk csak, mit is jelent ez közelebbről.

A svéd felsőoktatás és felnőttképzés alapgondolatai

Svédországban minden negyedik ember rendelkezik valamilyen felsőfokú végzettséggel (SCB központi statisztikai hivatal, 25-64 éves kor közötti arány, 2014) – ez igen sok tekintve, hogy Svédország népessége majdnem akkora, mint Magyaországé. Ez ma azt jelenti, hogy évente 400.000 diák tanul a svéd egyetemeken. A nők képzési aránya valamivel magasabb, mint a férfiaké, csak 2014-ben 244.000 nő, míg 162.000 férfi vett részt valamilyen felsőoktatási képzésben.  

A statisztikában szereplő korosztály nem meglepő, ugyanis a svéd felsőoktatás és felnőttképzés egyik elsődleges célja, hogy egy életre szóló tanulási vágyat (ang. lifelong learning, sv. livslångt lärande) alakítson ki és tápláljon mindenkiben. Ezenkívül központi jelentőségű, hogy a képzések elősegítsék mindenki személyes fejlődését – tehát a svéd képzéseket egy igen erősen egyén- és diákcentrikus szemlélet jellemzi. Ugyanakkor emellett rengeteg a csoportmunka (ang. team work, sv. grupparbete), ami az együttdolgozáshoz szükséges stratégiákat, az egymásra való odafigyelést és a másik véleményének tiszteletben tartását kívánja erősíteni mindenkiben. 

A diákcentrikus szemlélet a tanár-diák kapcsolatokat is áthatja. A (szemináriumi) órák nem arra épülnek, hogy a tanár órákig monologizál, hanem tanár és diák egyenlő felek az oktatásban. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy az órák tanár és diák interakciója köré épülnek. A diák nem passzív résztvevő, hanem maga is aktív szerepet vállal az óra menetében. A diák bármikor hozzászólhat az adott tananyaghoz, bármikor elmondhatja saját véleményét, kérdezhet, vagy éppen megkérdőjelezhet bizonyos dolgokat anélkül, hogy a tanárt magára haragítaná. 

Pénzügyi PhD Stockholmban

Nagy megtiszteltetésnek éreztem, amikor lehetőséget kaptam arra, hogy a blogban svédországi élményeimről meséljek. A lehetőség egyúttal felelősség is, ezért igyekszem a tapasztalataimat több oldalról is bemutatni, több szempont szerint értékelni.

A kezdetek
Az ELTE-n és Corvinuson szerzett pénzügyi matematikai mesterdiplomámmal és másfél év munkatapasztalattal a zsebemben jutottam arra az elhatározásra, hogy a tisztességes megélhetést biztosító budapesti állásomat inkább az akadémia útvesztőjére cserélem. Úgy éreztem, hogy nekem a jövőben a kutatás-tanítás vonalon van keresnivalóm. Így elkezdtem jó hírű európai pénzügyi PhD programok után kutatni (az Egyesült Államokba nem vágytam sohasem). Szerencsére rengeteg segitséget kaptam az egyetemi tanáraimtól és ismerőseiktől, így viszonylag hamar leszűkült a kör 6-8 oktatási intézményre.

Több iskolába is tehát benyújtottam a pályázatomat, de elsősorban német nyelvterületen szerettem volna folytatni pályafutásomat. Rendszeresen jártam németórákra is. Mivel igen magas bemeneti követelményeket állitottak a jelentkezők elé mindenütt (általaban ezek a jó jegyek: kiváló eredmenyek a TOEFL és GRE, vagy GMAT vizsgákon, akadémiai tapasztalat, kimagasló motivációs levél és ajánlások), igy nagyon sokat kellett dolgozni azon, hogy sikerüljön a felveteli. Végül az SSE-től (Stockholm School of Economics, avagy svéd nevén Handelshögskolan) kaptam ajánlatot, amit hatalmas örömmel el is fogadtam. 2014 augusztusa óta pedig én is Stockholm boldog lakosa vagyok.

EVS Svédországban

Mi lehet jobb, mint kultúrákat és magunkat megismerve, csomó új dolgot kipróbálva egy évet külföldön tölteni? Gondolkodtam ezen a kérdésen egy pár percig, de semmi nem jutott eszembe. 2014, érettségi, stressz, vágy a változásra. Így írnám le a helyzetet azelőtt, hogy 2014. augusztusában egy évre Svédországba költöztem. A gimis évek alatt mindenkinek eljön az a pont, amikor elgondolkozik azon, hogy hogyan is tovább az érettségi után. Nekem szerencsém volt, hiszen az egyik kedves tanárom ajánlott egy fantasztikus lehetőséget, így nem gondolkodtam sokat: EVS, azaz European Voluntary Service (Európai Önkéntes Szolgálat). Jelentkeztem egyetemre is, a biztonság kedvéért, de minden energiámat abba fektettem (persze a vizsgákra való készülés mellett), hogy összejöjjön ez a dolog. Az első, és egyben legfőbb célpontom Izland volt, mivel Skandinávián belül ez a kicsiny ország vonzott a legjobban már évek óta. A szigetországba azóta se jutottam el, viszont azóta egy évet éltem Svédországban (EVS), 4 hónapot Finnországban (au pair), jártam Norvégiában és Dániában is. De kezdjük az elején.

A saját svéd tündérmesém: Digitális vizualizáció szak Eksjöben

Hol is kezdjem?

Azt hiszem az egész akkor kezdődött, amikor karácsony előtt két héttel már sóhajtva lemondtam arról, hogy bármilyen értelmes ajándékot tudjak venni a barátomnak. Hiperszuper multifunkcionális csavarhúzó vagy fantasztikus poliészter alsónadrág, ami összemegy két mosás után. Inkább egyik sem. Ezért azon a télen úgy döntöttünk, hogy meglepjük egymást két repülőjeggyel… Hm… tulajdonképpen akárhová. És melyik az a hely, ahova senki, de senki nem akar menni januárban, ezért nagyon olcsó a jegy?? Az Antarktisz!! Talán igen, de mi Svédországot választottuk.

Népfőiskolai ösztöndíj Svédország szívében

2012 augusztusának végén érkeztem Svédországba a Svenska Institutet (SI) ösztöndíjprogramjának keretein belül, ami egy féléves népfőiskolai képzést és kollégiumi ellátást biztosított számomra. Hatalmas lelkesedéssel és csomagokkal érkeztem, amihez némi félelem is társult, hiszen Stockholmtól nagyjából még 600 kilométert kellett utaznom északra. Egy Fränsta nevű kis település volt az úti cél.

Fränsta, Svédország.

Beszámoló a CEMS tanulmányi programról

Zsófi Budapestről érkezett Stockholmba, ahol a CEMS tanulmányi program keretében egy szemesztert tölt a SSE-n (Stockholm School of Economics). Cikke megjelent a CEMS hivatalos weboldalán, amelyet itt érthettek el: 

http://cemsclubbudapest.com/autumn-in-the-heart-of-scandinavia/

Hogy Zsófi hogyan találta ezt a lehetőséget és miként jutott ki Stockholmba, arról egy későbbi bejegyzésben olvashattok. 🙂

Minden jó, ha a vége jó

Hosszas halogatás után úgy döntöttem, hogy én is megírom a történetemet. Jelenleg egy éve tanulok a Stockholm School of Economics-on számvitelt és pénzügyi menedzsmentet (Accounting and Financial Management MSc). Az alábbiakban elmesélem a saját sztorimat, hátha valakit ösztönöz vagy segít a döntésében.

A jelentkezés

Szolnoki középiskolában végezve két út állt előttem, Pest vagy egy nagy vidéki egyetem. Mivel akkoriban Budapest számomra nem volt szimpatikus, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karára felvételiztem, ahol fél éves kitérő után pénzügy-számvitel alapszakon szereztem diplomát. Az alapszak ideje alatt voltam Erasmusszal Finnországban, ahol szembesültem is azzal, milyen az igazi oktatás. Onnantól kezdve tudtam, hogy nekem északon kell tanulnom. Mivel elég jó átlaggal végeztem Szegeden és emellé volt TDK és egyéb versenyeredményeim is, valamint nagyon érdekelt, amit tanulok, úgy döntöttem, hogy megpróbálok egy jobb egyetemre bekerülni. Rangsorokat böngésztem, fórumokat olvasgattam, külföldi ismerősöket kérdeztem, hogy milyen egyetemekben gondolkodjam. Elég gyorsan leszűkítettem négy egyetemre a lehetőségeimet (CBS, SSE, Hanken, Aalto).

Általánosságban az ilyen jelentkezésekhez kell IELTS vagy TOEFL nyelvvizsga és GMAT (meg persze különböző dokumentumok is).

Az Aalto elég gyorsan kiesett, ugyanis a felvételihez minden tárgyam egyetem által lepecsételt angol nyelvű leírását kellett volna csatolnom – ez akkor az SZTE-n 5000Ft/tantárgy volt; természetesen nem volt pár százezer forintom elfekvőben a HÖK támogatására.

Stockholm: Az európai felsőoktatás gyöngyszeme

Nagy öröm volt számomra, amikor megkértek arra, hogy írjak pár sort arról, milyen is itt Stockholmban tanulni. Talán az a legegyszerűbb, ha az elejétől kezdem a kis történetemet. Én 2006 nyarán, 12 évesen költöztem ki Stockholmba a szüleimmel és testvéremmel. Ebből adódóan én már az általános iskola utolsó pár évét és az egész gimnáziumot is itt jártam. Mivel nagy szerencsémre egy teljesen normális iskolába kerültem, könnyen elsajátítottam a svéd nyelvet körülbelül egy év alatt. Teltek az évek és elérkezett a továbbtanulásra való felkészülés.

Az én véleményem szerint a gimnáziumban nem igazán magyaráztak nekünk el mindent rendesen, sokan azt sem tudták, hogy hol és hogyan kell a felvételit leadni. Mivel akkor már svéd állampolgár voltam, így én a www.antagning.se-n (avagy www.universityadmissions.se külföldi, svédül nem tudó diákoknak) jelentkeztem mint svéd tanuló. A jelentkezés nem volt különösebben nehézkes, év végén megkaptam a jegyeimet és mivel itt az iskolák hozzá vannak kapcsolódva az antagning rendszeréhez, így ők automatikusan beküldték azokat. Nekem már csak ki kellett választanom mit szeretnék tanulni és tűkön ülve kivárni míg megjönnek az eredmények, amiket itt a neten július közepe felé lehet megnézni.

Stockholm University, Library

Szerencsémre ide a közelbe, a Stockholm University-re vettek fel, egy három éves programra, ami két diplomával, egy szakmaival és egy pedagógiaival, fog gazdagítani. Egy ilyen program 180 kreditet ér, és több kisebb-nagyobb kurzust foglal magába, amik nagyságtól függően érnek krediteket. Az én legtöbb kurzusom 7,5 kredit, ami körülbelül 4-5 hetet jelent. A programot angolul “The Bachelor of Education in Careers Counselling”-nak hívják. Ez a program a szociológián alapszik. Nagy vonalakban tanácsadó leszek gyerekeknek és felnőtteknek abban, hogy hogyan folytassák tanulmányaikat vagy éppen hogyan keressenek munkát stb. Itt Svédországban főképp gimnáziumválasztás előtt nagyon sokat foglalkoznak az iskolákban azzal, hogy segítsék a tanulókat jól választani. Egy ilyen “Studie- och yrkesvägledare”, vagyis SYV, ahogy svédül hívják, ebben nagy segítség, egy ilyen személy szinte minden iskolában megtalálható.

Felsőoktatás egy kis svéd mentalitással: A Stockholm School of Economics mesterképzéséről

Stockholmi tanulmányaimat 2012 augusztusában kezdtem a Handelshögskolan (HHS) avagy Stockholm School of Economics (SSE) Business and Management angol nyelvű mester szakán. A felvételi eljárás kisebb-nagyobb zökkenőkkel, de rendben zajlott és ahogyan az a legtöbb svédországi egyetemnél zajlik ezt is a www.universityadmission.se-n kellett lebonyolítani. Maga a külföldön történő tanulás számomra már nem jelentett nagyobb kihívást, mivel a gimnázium befejezése után az egyetemi alapképzésemet is külföldön kezdtem meg. Mindenesetre a Svédországba költözés egy más típusú környezetet és kultúrát jelentett, ami természetesen a képzésen is érezhető volt és ezt nekem is szokni kellett.

A tanévet egy bevezető hét nyitotta, ahol különböző programok keretein belül megismerhettük az iskolát, a különböző iskolai szervezeteket és természetesen a leendő évfolyamtársainkat. Otthoni ismerőseim élménybeszámolóira támaszkodva, ugyanakkor megjegyezném, hogy ez az ismerkedési hét kicsit “szolidabb”, mint az otthoni gólyatáborok. 🙂 Az én szakomon az osztály fele svéd, míg a másik fele javarészt német volt, egy franciával, egy szerbbel és egy litvánnal tarkítva. Jómagam egyedüli magyarként voltam a 60 fős szakon.

Stockholm School of Economics

Építészként Stockholmban

Nos, az én történetem, azt hiszem, sokkal könnyebben indult mint a többségé. 2011-ben végeztem építészként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen és gondoltam szükségem lenne némi külföldi tapasztalatra ahhoz, hogy legyen egy kis rálátásom a szakmára. Azaz a szakma azon részére hogy hogyan csináljuk, és hogyan kéne csinálni. Országpreferenciám nem igazán volt, de mivel az angolom már akkor utcahosszal előzte a németemet, így csak olyan ország jöhetett szóba, ahol ezt tudtam kamatoztatni. (Ti. német nyelvterületen nehezebb az angollal elhelyezkedni, Anglia pedig nagyon esős nekem.) Végül emiatt és más személyes okok miatt Stockholm lett a választás.

Stockholm reggeli fényei